|
JKA (Japán Karate Szövetség)
A Japán Karate Szövetség, angolul 'The Japan Karate Association', japánul 'Shadan-Hojin Nihon Karate Kyokai' fennállása óta kötelességének tartja a Budo kultúra változatlan módon történo terjesztését.
A szervezetet 1958. április 10-én engedélyezte a Japán Oktatásügyi Minisztérium, ettol a JKA mint a karate-do hivatalosan bejegyzett szervezete tevékenykedik.
1. Edzés
A JKA 1948. májusától tart edzéseket és népszerusíti a karatét. Azóta képez instruktorokat, oktatókat, akik 2 vagy 3 éves képzésben szerezhetik meg végzettségüket.
Elkészítettek egy filmanyagot, oktatási anyagot a karate-dóhoz szükséges készségek, képességek edzéséhez.
A képzés elméletén és azon a célján túl, hogy a jellemet fejlesszük, a kemény edzések hitet adnak és emelik más emberi értékek szintjét is. Több mint 20 instruktor és specialista dolgozik a központi dojó-ban, hogy ezek az értékek az egész világon elérhetoek legyenek.
Ok nem csak az egész világról érkezo embereket edzik, hanem oktatókat, instruktori csapatokat is küldenek az egyes országokba.
Ez a szervezet a Karate-do egyik legnagyobb szervezete, mely módszerével eros és ügyes Budó-kákat képez az egész világon.
2. Nemzetközi verseny
A Japán Karate Szövetség minden évben megrendezi az össz-japán bajnokságot, aminek a csapat versenyszáma nemzetközi verseny, külföldi csapatok is elindulhatnak rajta.
Az elsot 1958-ban szervezték meg Tokióban és azóta a karate hihetetlen gyorsasággal terjed az egész világon. Az 5. versenyt a Japán Császár személyesen is megtekintette.
Értékes és rangos Karate-do bajnokság született a legrégebb óta megrendezésre kerülo karate versenybol.
3. Verseny az általános és középiskolában tanuló gyerekek részére
A 26. bajnokság óta a JKA különválasztotta az ifjúsági versenyeket (6-18 év) a felnottekétol.
1997. augusztus 2-3-án 2 ezer különlegesen kiválasztott, magas szintu korosztályos versenyzo gyult össze egész Japánból a komazawai Olimpiai Park Tornacsarnokában.
4. Világbajnokság
A JKA WF szervezete kétévente rendezi meg a JKA 'Világbajnokságot'. A versenyek a JKA alapítója, Gichin Funakoshi elveire épülnek, aki azt remélte, hogy segíti a világbéke megteremtését és a karate elterjesztését a világban. A világbajnokságon résztvevo Budó-kák az egész világot képviselik. Ezen az eseményen a világ legerosebb karatékái vesznek részt, függetlenül a nemzetiségüktol. Így is biztosítva Funakoshi mester szellemiségének folytatását, mely a karate-do edzéseiben él tovább, amely területen a JKA munkája magas szinten elismert.
Az elso SHOTO VILÁGKUPA 1985-ben, Japánban került megrendezésre.
5. A JKA Világszervezete
A JKA karate szélesköru elterjesztésére, a JKA karatét gyakorlók összefogására jött létre a JKA Világszervezete, a JKA World Federation, a JKA WF. Az újabb felállás szerint négy önálló területi csoportja dolgozik a világon. Ennek egyike a JKA WF/EUROPE, melynek a Magyar JKA Karate Szövetség is teljes jogú tagja. A JKA Europe minden évben önálló nemzetközi bajnokságot szervez, ez a JKA Európa-bajnokság, mely minden év április elso szombatján kerül megrendezésre.
6. A JKA szakmai felépítése
A Japán Karate Szövetség szakmai irányítását a JKA Shihankai vezeti. Tagjai a világ 8. Danos JKA mesterei.
A JKA foinstruktora SUGIURA Motokuni sensei (9.Dan), akit 1992-ben választottak meg erre a feladatra. A szakmai munka irányítását, szervezését a JKA Headquarters (Tokió) vezeti. A szervezési munka, és bizonyos szintig a szakmai munka irányítása a kontinentális szervezetek feladata. Az európai szervezetet (JKA WF/Europe) - melynek központja Londonban van, Enoeda Keinosuke sensei (8.Dan) vezeti.
A japán JKA instruktorok képzése továbbra is a JKA Központban van. A 2, ill. 3 éves képzés - mely mindennapos edzéseket és elméleti képzést jelent - jelenleg már a JKA új, 4 emeletes Központi Dojó-jában folyik.
A JKA WF megszervezésével egyidoben újraindították az egész világon egységes szabályok alapján muködo 'Kvalifikációs' képzést. Ennek keretében folyik az egész világon a 4 fokozatú (D-C-B-A) instruktori, vizsgáztatói és bírói képzés. Az egyes fokozatok egymásra épülnek, megszerzésük csak az eloírt sorrendben történhet.
Kihon
Az ütés-, rúgás és védéstechnikák hasonlóak az egyes stílusokban, azonban elnevezésükben mégis sokszor különböznek (természetesen kivitelezési különbségek is szép számmal vannak). A technikák a korábban vázolt alapelvekhez igazodnak, és a biomechanikai ismeretek bovülésével és a versenyszabályok adta lehetoségek figyelembe vételével fejlodnek, csiszolódnak.
A gyakorlatban surubben alkalmazottak az egyenes vonalú kéztechnikák, ez a viszonylagosan nagyobb távolság miatt a gyorsaság szempontjából a "legrövidebb úttal" magyarázható. Minden kéztechnikánál különösen fontos a kéz és a csípo rotációja, valamint a segíto kéz ( hiki-te ) szerepe, munkája. Fontosak az állások és az irányított feszülés az izommunkában. Védekezésnél lényeges a védekezésre kiválasztott testrész megfelelo felületének az alkalmazása a távolság miatt.
Az állások a különbözo céloknak megfeleloen más-más távolság esetén alkalmazhatók, más és más irányban biztosítják a stabilitást. A különbözo állásokban elsosorban a lábak belso oldali izmainak jut a fo szerep, ezáltal biztosítva az eros, önmagában is stabil állást. Az egyes állásokból egy másik állásba, vagy az egyik helyzetbol a másikba a különbözo lépéstechnikák, lépésfajták alkalmazásával juthatunk. A lépéstechnikák japán elnevezése az unsoku .
" Karate ni sente nashi " - A karatéban nincs elsoként támadás. Ezt az elvet igazolja minden kata elso mozdulata is, ami védomozdulat. Azonban a védés legyen olyan hatásos, hogy megakadályozza a támadót az újabb támadások indításában!
A rúgásoknál szintén törekedni kell a meroleges találati szögre. Ennek biztosítása a megfelelo elokészítéstol is függ. A hatásosság miatt fontos, hogy a súlypont a támasztó láb elott legyen és a tartó láb komoly szerepet kapjon a rúgás pillanatában.
A rúgások egy része ostorcsapásszeruen kerül végrehajtásra, de minden rúgás után fontos a lábfej visszahúzása ( hiki-ashi ) és a zanshin .
A rúgások is sokat fejlodtek, és jelentos eltérések lehetnek a kihon és a kumite közben végrehajtott rúgásoknál az elokészítés és a rúgások irányvezetése között.
A kihon fontos eszköz a kime gyakorlásához, de a helyes technikai végrehajtással az idozítést és a helyes távolságot is fejleszthetjük. Természetesen kiválóan alkalmas az általános kondicionális képességek fejlesztésére is (ero, gyorsaság, állóképesség, stb.).
A kata
Hivatalosan 25 katát gyakorolnak jelenleg a Japán Karate Szövetségnél. Ebbol 15 a shotokan kataként nyilvántarott formagyakorlat. Ezeket tartotta elsodlegesen fontosnak Funakoshi mester. Azt mondta, hogy ezek alapos ismeretével, rendszeres gyakorlásával a kata által biztosított képességek, ismeretek megszerezhetok és megtarthatók, a karate-do elsajátítható, míg a további 10 kata gyakorlásának, rendszerességét egyéni feladatul hagyta, és azoknál az alkalmazási szempontokat tartotta fontosnak.
A kata során az alaptechnikák ismeretén túl elotérbe kerül az egyes technikák sorozatban történo végrehajtása, a mozdulatok közötti átmenetek, a különbözo irányokban történo végrehajtás, a ritmus, a mozdulatok és a katák értelmezése. Megjelennek a lassú mozdulatok, melyek végrehajtása különösen nehéz, tekintettel arra, hogy a gyors mozdulatokhoz hasonlóan térben ugyanúgy történik a mozgás. Hangsúlyozottan fontos szerepet kap a tartóláb és használata.
Természetesen fontos a légzés is, mely itt a különbözo technikák váltogatásával új feladatot jelent. A többségében 60 és 90 másodperc hosszúságú formagyakorlatok speciális állóképességet kívánnak, ez szintén jól kiegészíti a kumite versenyek ezirányú követelményeit.
A kata versenyek megtartották az eredeti elveket. A selejtezokben zászlózás van, tehát tulajdonképpen "páros küzdelem", egyenes kieséssel. A fenti elv miatt vigaszági lehetoség nincs. A selejtezokben shitei (kötelezo) és sentei (eloírt körbol választható) katák vannak. A döntoben tokui (szabadon választható) kata és pontozásos elbírálás van.
A kumite
A karate valódi lényege az alkalmazás anélkül, hogy a kihon és a kata fontosságát kétségbevonnánk. A küzdelem különbözo fokozatain keresztül jutunk el a szabadstílusú küzdelemig ( jiyu kumite ). A kötött küzdelmek egyeztetett formái ( yakusoku kumite ) fokozatosan vezetnek a valódi harc tanulása felé. A gohon kumite az egyes támadások és azok védései végrehajtására tanít. Segít a távolság tanulásában, de külön feladat a védés és az ellentámadás. A kihon ippon kumite már csak egy támadásra és annak védésére helyezi a hangsúlyt. Itt viszont már lényeges, hogy a korrekt állásban végrehajtott védekezés után rögtön következzen az ellentámadás. A védekezéskor különbözo irányokban léphetünk el és a védés-ellentámadáskor szempont a csípomunka is. A támadás utáni védekezésre, és az abból való ellentámadásra oktat a kaeshi ippon kumite .
Több egymás utáni támadás védésére és annak begyakorlására szolgál az okuri ippon kumite . A jiyu ippon kumite már szabadabbá teszi a támadást. Mindenki önállóan választja meg a távolságot, mint ahogy a támadás indítását is. A tetszoleges védés után azonnali ellentámadást kell a védonek végrehajtania. Kiemelt fontosságú a gyakorlat befejezése, kívánalom a jó zanshin. A támadás fajtája még kötött, de a reakció mikéntje nem.
A kumite egyéb formái még az alkalmazott kumite ( oyo kumite ), a kyogi kumite és a shiai kumite . Edzésen alkalmazzák a szabályok nélküli küzdést is, ahol egészen addig mehet a küzdelem, amíg valaki a földre kerül, azonban természetesen itt is fontos az egészség megóvása, a sérülés elkerülése. Természetesen a kötött formájú kumite gyakorlatokat is sokféleképpen végre lehet hajtani, és így szélesíteni gyakorlati értékeiket.
A kumite versenyek elsosorban ippon-shobu szabályok szerint folynak, egyenes kieséses rendszerben lebonyolítva. A versenykeet abszolút kategóriában (súlycsoport nélkül, más elnevezéssel open kategória) rendezik, súly- és testmérettol függetlenül küzdenek egymással a versenyzok, és ezáltal is életszerubbé válnak a küzdelmek.
Az esetleges fizikai hátrányokat ügyességgel, gyorsasággal, technikai tudással, és nem utolsósorban jobb pszichikai felkészüléssel, küzdoszellemmel, küzdeni tudással kell kiegyenlíteni. Aki egyszer kikapott, az már nem mérkozhet tovább. Ettol orizte meg életszeruségét mind a mai napig, és ennek az eredménye, hogy egyre népszerubb lett a sanbon-shobu versenyszabály is. Aki nem szereti annyira a megismételhetetlen kihívásokat, aki nem bánja, hogy ha hibázott is, de azért még tovább küzdhessen, aki szereti egy kicsit könnyebben venni a feladatokat, az igazán ragaszkodik a három pontos lebonyolítási formákhoz. Lehet ugyan, hogy o is kap - akár sorozatosan - találatokat, de egészen a hatodik fél pontig lesz esélye a javításra, a tovább küzdésre. Akár a végso gyozelemre. Ez sok versenyzonek ma már szimpatikusabb és követhetobb utat jelent. Ma már keményen meg kell küzdeni azért, hogy az elv fennmaradjon, hogy a hagyományok tovább éljenek, még egy olyan kérdésben is, amelyben évszázadokig egyszeru volt a válasz, nem maradt kétség a megoldásban.
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
